Ismerd fel az egyes személyiségtípusokat és jobban megérted az embereket
Talán benned is felmerült már, mennyivel könnyebbek lennének a mindennapok, ha értenéd az emberek viselkedését, az egyes helyzetekre adott reakcióikat. A személyiségtípusok ismeretével ez nem leányálom – a különbségek megértésével hatékonyabbá teheted a kommunikációt, illetve a felmerülő konfliktusok kezelését. Nem is húznám tovább az időt, tekintsük át, melyek a legalapvetőbb ezzel kapcsolatos tudnivalók!
Már az ókorban megfigyelték a főbb különbségeket
Az egyéni jellemzők mellett a hasonlóságokat szintén évezredek óta keressük egymásban. A legnagyobb múltra visszatekintő tipológia megalkotása Hippokratész nevéhez fűződik. Az olyan élettani tulajdonságokat vette figyelembe a csoportosításhoz, mint a testnedvek és a testalkat. Úgy gondolta a vér, a sárga, valamint a fekete epe, továbbá a nyák aránya határozza meg a hangulatot, érzéseket, illetve a viselkedést. Természetesen az alapvető feltételezések óta számtalan fejlesztésen ment át az elmélet, de a legtöbbnek ez adta az alapját.
A két szöges ellentét
Talán már hallottál az intovertált és az extovertált megkülönböztetésről. Az első típusra jellemző a megfontoltság, a töprengés, a külső kapcsolatok nem túl aktív keresése, a nehéz érzelmi kötődés és a szorongás. Ezzel szöges ellentétben az extrovertáltak szinte minden megnyilvánulása a külső környezethez igazodik, vidámak, gyorsan reagálnak – vagyis a tettek emberei –, alapvetően szívesen teremtenek újabb kapcsolatokat.
Ez alapján talán nem okoz meglepetést, hogy a két csoport képviselői gyakran konfliktusba kerülnek, hiszen ellentétes értékeket, véleményeket vallanak, az egyes helyzetekre adott reakciójuk különbségeiről nem is beszélve.
Térjünk át a négy alaptípusra
A fenti két csoportot az ókorban tovább bontották, ezáltal eljutva négy alaptípushoz. Lássuk is ezek tipikus jellemzőit! A környezethet való viszony alapján volt már szó a kifelé, valamint a befelé forduló személyiségekről.
Az előbbi kategóriába a szangvinikusok, kolerikusok, utóbbiba pedig a melankolikusok és a flegmatikusok tartoznak. Bárkit is vizsgálsz a következő szempontok mentén, azt mindenképpen vedd figyelembe, hogy senki nem tartozik tisztán csak az egyik vagy a másik csoportba, mivel a viselkedést a különböző helyzetek nagymértékben befolyásolhatják.
A könnyen fellángoló szangvinikusok
Vegyük sorra azokat a legalapvetőbb jellemzőket, ami mentén megállapíthatod, hova tartozik egy-egy ismerősöd vagy saját magad. Kezdjük a könnyen lángra lobbanó szangvinikusokkal, akiknél a felmerülő érzések nem túl tartósak. Ők azok, akik örök optimizmusokkal mágnesként vonzzák a többi embert, viccesek, lelkesek, sokszor állnak a társaság középpontjában, mert szinte mindenről van egy jó sztorijuk.
A vezetésre született kolerikusok
A másik extrovertált csoportba tartozó kolerikusok aktívak, szeretnek irányítani, gyakran akaratosak, elsősorban a saját véleményüket akarják érvényre juttatni. A tevékenységük nem ösztönös – mint az előző típus esetén –, hanem céltudatos és sikerorientált. Igazi vezéregyéniségek, akiket az akadályok nem hátráltatnak, éppen ellenkezőleg: növelik az elszántságukat, úgy érzik, ezek az alkalmak kitűnően próbára teszik képességeiket.
A folyamatosan összehasonlító melankolikusok
Az introvertáltak közé tartozó melankolikusoknál az érzelmek és az intellektus van a főszerepben, előbbiek lassan alakulnak ki, de erősek. Igazi elemző jellemek, az élményeiket összehasonlítják egy általuk fejben megalkotott, tökéletes világgal, aminek következtében gyakran csalódnak. A munkához való beállítódásukra jellemző, hogy csak abba kezdenek bele, ami igazán érdekli őket, azt viszont maximális lelkiismerettel végzik el a tökéletességre törekvés mellett. Ezek alapján nem meglepő, hogy a legtöbb művész innen kerül ki.
A nyugalmat árasztó flegmatikusok
A melankolikusokhoz hasonlóan viszonyulnak a környezethez a flegmatikusok, akikből az esetek nagy részében árad a nyugalom és a kiegyensúlyozottság. A körülöttük zajló történéseket sokszor hűvösen szemlélik, lelkiviláguk a béke szigeteként írható le. Szeretik a társaságot, de bőbeszédűséggel véletlenül sem bélyegezhetőek meg, inkább csendben ülnek és figyelnek. A mindenkiben fellelhető különböző hibákkal szemben toleránsak, ebből fakadóan jól oldják meg a felmerülő konfliktushelyzeteket.
Jobban értem a körülöttem élőket
A személyiségtípusokra vonatkozó alapszintű ismereteket egyébként az életem számtalan területén tudom kamatoztatni. Nemcsak másokat, hanem saját magamat is jobban megértem, türelmesebben viselkedem egy-egy olyan helyzetben, amire korábban hevesen reagáltam.
A munkahelyem falain kívül felmerülő konfliktusokat szintén jobban kezelem, hiszen már tudom, mit miért tesznek a családtagjaim, barátaim – lehet szó egy széthagyott zokniról vagy éppen egy túl precízen elrendezett újságkupacról. Újra és újra lenyűgöz, mennyire különbözőek vagyunk, így néha szinte gyermeki kíváncsisággal szemlélem a körülöttem lévőket.
A következő bejegyzésekben konkrét példákon keresztül mutatom be Neked, hogyan ismerheted fel nagy biztonsággal az egyes személyiségtípusokat, majd arra is kitérek, miképpen kezelheted őket hatékonyan – akkor is, ha érezhetően nagy ellentét húzódik köztetek. Az eddigiek alapján Te melyik típust gazdagítod? Mi a helyzet a hozzád legközelebb álló barátaiddal, családtagjaiddal?