Furcsaságok, szokatlan tények a számítógépes iparág történelméből

Az ember, mióta az eszét tudja, számol. Pár sor erejéig az ősemberre is emlékezzünk, aki első kődarabkáival kiszámolta az 1+1-et. Ugyanekkor használhatta két kezének ujjait is, fadarabkákat – a lényeg ugyanaz.

laptop

Az ember tehát számol, számítgat, kalkulál. Innen a név is: kalkulátor. Ki akarjuk fürkészni előre a dolgokat, ezért az agy fejlődésével párhuzamosan mindig is voltak kiugró elmék, akik nem hagyták parlagon tehetségüket, másokkal is meg akarták osztani a tudást.

A számítógépek fejlődéstörténete az ember fejlődéstörténetének „zippelt” változata. Tanulok – tanítok. Tanítanak – tanulok (vagy ellenállok). Sokakat a változástól, változtatástól való félelem, a kényelmesség megakadályoz abban, hogy újra meg újra felül- és átírják az információkat. De nem lehet lustaságba tokosodni, az inventív elmék gondoskodnak erről. Legyőzik az előítéleteket.

Neves feltalálók, nagy találmányok

Gondoljunk az abakuszra vagy a Pythagorasz-féle számolódeszkára illetve a gelosia módszerre, amit John Napier számolópálcákkal egyszerűsített és amiből később logarléc lett. Gondoljunk még Al Kashi-ra, a szamarkandi csillagvizsgáló vezetőjére, a kiváló csillagászra és matematikusra is, illetve az általa kifejlesztett konjunkciós lemezre.

Wilhelm Schickard már összeadó-kivonó-szorzó-osztógépet talál fel, ezt teszi a mechanikus számítás ősatyja, Pascal előtt! Itt a nagy polihisztor Gottfried Wilhelm von Leibniz veszi át a stafétát. Kempelen Farkas a billentyűvezérlésű hangszintetizátort alkotja meg. Joseph Marie Jacquard a lyukkártyát.

A nemrég Oscar díjjal méltán jutalmazott The Imitation Game Alan Turingnak, a számítógépes adatfeldolgozás kidolgozójának állít emléket. Lady Lovelace találmánya 200 évvel a születése után hozta volna el a hölgy számára az elismerést…

A szellemi pingpongot, a tudósok és kutatók munkáját felgyorsított tempóban adja vissza korunk, amikor szinte hetente jelennek meg technikai újítások. Fontos hódolattal adózni a belénk kódolt fejlődésvágynak, és az elsőknek, akik mertek – szó szerint – nagyot gondolni, és ami sokkal több, azt létrehozni. Akkor is, ha az első számítógép, az ENIAC több mint 30 tonnát nyomott, 18.000 elektroncsövet, 10.000 kondenzátort és 70.000 ellenállást tartalmazott, és alapja 70 négyzetméternyi területet foglalt el, magassága 3 méter volt. A legtöbb szkeptikust „ő” sorakoztatta fel maga mögött, létjogosultságának kérdésében. Ezzel szemben ezt a cikket egy pár dekás laptopról írom.

Jó munkát kívánok!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .